Az Atlétikai Sportegyesület Római-fürdő Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

1. A sportegyesület teljes neve: Atlétikai Sportegyesület Római-fürdő (a továbbiakban: sportegyesület)
2. A sportegyesület nevének rövidítése: ASR
3. A sportegyesület székhelye:
4. A sportegyesület működési területe: Magyarország
5. A sportegyesület alapításának éve: 1990.
6. A sportegyesület jogi személy

II. A sportegyesület célja, tevékenysége

1. A sportegyesület célja:
§ Római-fürdő, Aquincum, Csillaghegy és Békásmegyer sportéletének fejlesztése,
§ az egészséges életmód népszerűsítése,
§ ifjúságnevelés a sport eszközeivel,
§ utánpótlásképzés,
§ a sportegyesület keretében sporttevékenységet folytató sportolók számára a biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételek biztosítása,
§ az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőségek biztosítása.

2. A sportegyesület tevékenysége:
§ sportrendezvények, túrák, táborozások szervezése, együttműködve az önkormányza-tokkal, sport- és egészségvédelmi szervezetekkel, egyházakkal,
§ helyi fiatalok toborzása a sportegyesületbe,
§ a régión kívüli fiatalok bevonása a sportegyesület által szervezett programokba,
§ a sportegyesületben különböző korcsoportok felállítása, hogy az ifjúságnevelés és az utánpótlásképzés magas színvonalon folyhasson,
§ a sportegyesület keretében sporttevékenységet folytató sportolók számára rendszeres sportolási, felkészülési lehetőség biztosítása, illetve sportversenyek szervezése, lebonyolítása,
§ elismerő díj odaítélése a tagok között.
§ A sportegyesület szolgáltatásaiban a sportegyesületnek nem tagjai is részesülhetnek.
§ A sportegyesület tevékenységeit nyereség-, és haszonszerzés célja nélkül végzi.

III. A sportegyesület tagsága

A sportegyesületnek rendes tagja lehet minden magyar állampolgár, aki részt vesz a sportegyesület munkájában, valamint az alapszabályban foglaltakat elfogadja.
Tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület működésében.

1. A sportegyesület tagja lehet rendes, pártoló, vagy tiszteletbeli tag.

2. A rendes tagság
A sportegyesület rendes tagja lehet minden olyan magyar állampolgár, aki felvételét kéri a sportegyesületbe, annak alapszabályát elfogadja, aláírja és vállalja a rendes tagsággal járó kötelezettségeket és a tagdíj megfizetését.
A rendes tag választó és választható. Jogosult a sportegyesület közgyűlésén személyesen részt venni, és véleményt nyilvánítani, javaslatokat, indítványokat tenni. A sportegyesület szolgáltatásai és kedvezményei megilletik, a sportegyesület rendezvényein részt vehet. A rendes tagságról az elnökség dönt.

3. A pártoló tagság
A sportegyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki tevékenységével, vagy támogatásával segíti a sportegyesület céljait megvalósítani. A pártoló tagságról az elnökség dönt.

4. A tiszteletbeli tagság
A sportegyesület tiszteletbeli tagja lesz az a személy, akit a sportegyesület elnöksége, előterjesztés alapján, erre érdemesnek tart.

5. A tagság keletkezése
Tagsági viszony keletkezhet:
1. sportegyesület alapításával,
2. belépéssel,
3. tiszteletbeli cím adományozásával,
4. pártolói tevékenységgel.

§ A sportegyesületbe való belépés önkéntes.
§ A rendes tagokat, a belépési nyilatkozat kitöltése után, az elnökség veszi fel, egyszerű szótöbbséggel (szavazategyenlőség esetén az elnök dönt) hozott határozat alapján.
§ A pártoló és tiszteletbeli tagok felvételéről az elnökség dönt, egyszerű szótöbbséggel (szavazategyenlőség esetén az elnök dönt).
§ A sportegyesület tagjai kötelesek megfizetni a sportegyesület által meghatározott tagdíjat.

6. A tagság megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
§ kilépéssel,
§ sportfegyelmi eljárással során történő kizárással,
§ elhalálozással,
§ tiszteletbeli cím visszavonásával.
A rendes vagy tiszteletbeli tag a sportegyesületből bármikor kiléphet, ha azt írásban közli az elnökséggel, és leadja igazolványát.

Kizárható az a tag:
Akit a sportegyesület sportfegyelmi bizottsága (első fokon), illetve másodfokú fegyelmi eljárás során a közgyűlés, fegyelmi büntetésként, a sportegyesületből kizár.
A sportegyesületből sportfegyelmi eljárás során kizárható az a tag:
§ aki az alapszabály előírását súlyosan megsérti, és a sportegyesület céljait veszélyezteti,
§ aki súlyosan vét a törvények ellen, és polgári büntető eljárás folyik ellene,
§ akinek 3 hónapi tagdíjhátraléka van.
A tiszteletbeli tagsági cím visszavonható, ha az elnökség a közgyűlés elé terjesztette elfogadásra.
Kizárt taggal egy naptári évnyi időtartamig nem lehet újabb tagsági viszonyt létesíteni.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

1. Valamennyi tag joga:
§ Részt vehet a sportegyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, véleményét, javaslatait szóban, vagy írásban közölheti, s arra választ kell, hogy kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére.
§ Igénybe veheti a sportegyesület szolgáltatásait, eszközeit.
A rendes tag joga:
§ Választó és választható a sportegyesület szerveibe.
A tiszteletbeli és pártoló tag joga:
§ Tanácskozási joggal rendelkezik, de tisztségre nem választható és nem rendelkezik szavazati joggal.

2. Valamennyi tag kötelessége:
Az alapszabály betartása és a sportegyesület céljainak elérésére törekedni.
A rendes tag köteles:
§ Tagtársaival együttműködni.
§ A sportegyesület által meghatározott tagdíjat befizetni.
§ Ha tisztségre választották, azt lelkiismeretesen ellátni.

V. A sportegyesület szervei

A sportegyesület demokratikusan működő önkormányzat.
1. A közgyűlés
A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés:
§ A közgyűlés a tagok összességéből (rendes, tiszteletbeli, pártoló) áll.
§ A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok létszámának több mint fele jelen van.
§ Ha a közgyűlés határozatképtelen volt, akkor a közgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - minden esetben határozatképes, ha erről figyelmeztetés szerepel a közgyűlés meghívójában.
§ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
§ A közgyűlést az elnökség hívja össze. A tagokat a közgyűlés előtt 15 nappal, a napirendek megjelölésével kell összehívni.
§ A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a felügyelő bizottság, vagy a tagok egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy ha a bíróság elrendeli.
§ A közgyűlésen levezető elnököt és jegyzőkönyvvezetőt kell választani, egyszerű szótöbbséggel (szavazategyenlőség esetén az elnök dönt).
§ A közgyűlésen elhangzottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet aláírja a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és egy tag, mint hitelesítők.
§ A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. Személyi kérdésekben csak titkos szavazással lehet dönteni.
§ Az alapszabály megállapításához, módosításához, a sportegyesület más társadalmi szervezetekkel való egyesüléséhez, a sportegyesület feloszlásának kimondásához, és a sportegyesület tagjának kizárásához a rendes tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges. (A felsoroltakon kívüli kérdésekben a jelenlévők egyszerű szótöbbsége szükséges.)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
§ az alapszabály megállapítása és módosítása,
§ a sportegyesület ügyintéző szervének megválasztása, vagy visszahívása,
§ az elnökség évi beszámolójának elfogadása,
§ a sportegyesület költségvetésének elfogadása,
§ a sportegyesület más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének kimondása, a sportegyesület feloszlásának kimondása, és ebben az esetben a sportegyesület vagyonáról való döntés,
§ sportfegyelmi ügyekben a másodfokú fegyelmi eljárás lefolytatása
§ egyéb elé terjesztett kérdések,
§ döntés mindazokban az ügyekben melyeket az alapszabály és a működési szabályzat a kizárólagos hatáskörébe utal.

2. Az elnökség
A sportegyesület ügyintéző szerve az elnökség.
§ Az elnökség 5 főből áll:
Ř elnök
Ř főtitkár
Ř jegyző
Ř és két elnökségi tag,
akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, egyszerű többséggel, saját tagjai közül.
§ Az elnökségnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.
§ Az elnökség megbízatása 4 évre szól.
§ Az elnökség feladata, hogy két közgyűlés között intézze a sportegyesület mindazon ügyeit, melyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
§ Az elnökség negyedévente ülésezik, üléseit az elnök és titkár hívja össze, az ülés előtt 5 nappal, melyben meg kell jelölni a napirendi pontokat. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van.
§ Az elnökségi ülés első napirendi pontjaként jegyzőkönyvvezetőt és levezető elnököt kell választani. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá, mint hitelesítők.
§ Az elnökség ülései nyilvánosak, csak súlyos okból és a közérdek védelméből lehet zárt ülést tartani. Szükség esetén rendkívüli elnökségi ülést kell tartani, ha az elnökségi tagok egyharmada azt írásban kéri az elnöktől. A rendkívüli elnökségi ülésről minden elnökségi tagot értesíteni kell, legalább az ülés napját 3 nappal megelőzően.

Az elnökség tagjainak elnökségi (tisztségviselői) megbízatása megszűnik:
§ a megbízás időtartamának lejártával,
§ a közgyűlés határozatával történő visszahívással,
§ a sportegyesületi tagsági viszony megszűnésével,
§ lemondással,
§ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével,
§ elhalálozással.
Az elnökség tagjai munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.

Az elnökség hatásköre és feladatai:
§ a sportegyesületi tevékenység irányítása,
§ a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának kidolgozása,
§ a sportegyesület iratkezelési szabályzatának kidolgozása,
§ az éves költségvetés és programok kidolgozása,
§ az éves tagdíj megállapítása,
§ a sporttevékenység irányítása és koordinálása,
§ az egyes korcsoportok felügyelete,
§ a sportegyesületet terhelő kötelezettségek és jogok vállalásáról való döntés,
§ döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt kérdésekben.

3. A pénztárnok
§ A pénztárnok az egyesület pénzügyi tevékenységének ellátója és irányítója.
§ A pénztárnokot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja 4 éves megbizatással.

A pénztárnok megbízatása megszűnik:
§ a megbízás időtartamának lejártával,
§ a közgyűlés határozatával történő visszahívással,
§ a sportegyesületi tagsági viszony megszűnésével,
§ lemondással,
§ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével,
§ elhalálozással.
A pénztárnok munkáját anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi.

A pénztárnok hatásköre és feladatai:
§ köteles ellátni a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározott pénztárosi feladatokat,
§ köteles a pénzforgalmi, pénztári nyilvántartásokat naprakészen vezetni,
§ köteles a kézipénztár biztonságos elhelyezéséről gondoskodni, a készpénz befizetéseket és kifizetéseket a mindenkor hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően elvégezni, és nyilvántartani,
§ köteles a könyvelővel, az egyesület elnökével folyamatosan kapcsolatot tartani,
§ köteles az egyesület pénzügyi helyzetéről havonta beszámolni az elnökségnek.

4. A felügyelő bizottság
A sportegyesület gazdálkodását és ügymenetét ellenőrző szerv a felügyelő bizottság.
§ A felügyelő bizottság 3 főből áll, akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, egyszerű többséggel, saját tagjai közül.
§ A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság maga választja tagjai közül. Az elnöki megbízatás megszűnése esetén a bizottság 8 napon belül új elnököt választ.
§ A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja, aki a sportegyesület elnökségi tagja, aki a sportegyesület sportfegyelmi bizottságának tagja, illetve elnökségi tagnak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b, pont).
§ A felügyelő bizottság megbízatása 5 évre szól.
§ A felügyelő bizottság feladata, hogy ellenőrizze a sportegyesület gazdálkodását és ügymenetét.

A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
§ a megbízás időtartamának lejártával,
§ a közgyűlés határozatával történő visszahívással,
§ a sportegyesületi tagsági viszony megszűnésével,
§ lemondással,
§ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével,
§ elhalálozással.
A felügyelő bizottság tagjai munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.

A felügyelő bizottság működése:
Ha a felügyelő bizottsági tagok száma két fő alá csökken, úgy a bizottság köteles az elnökség egyidejű tájékoztatása mellett a közgyűlés összehívását kezdeményezni.
A felügyelő bizottság elnöke és tagjai állandó meghívottként, szavazati jog nélkül részt vehetnek az elnökség ülésein.
A felügyelő bizottság elnöke köteles összehívni a felügyelő bizottságot az elnökségi ülések után, annak jegyzőkönyve beérkezését követő 15 napon belül, továbbá a sportegyesület évi rendes közgyűlését megelőző 30 napon belül. A felügyelő bizottság a felsoroltakon túl szükség szerint tartja üléseit.
A felügyelő bizottságot az elnök hívja össze, a napirendi pontok megjelölésével. A tagoknak a meghívást az ülés előtt legalább 8 nappal megküldi.
A felügyelő bizottság ülésén a tagokon kívül tárgyalási joggal részt vesznek a szakértők és mindazok, akiknek jelenléte a napirendhez szükséges. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Ha bármely tag kéri, úgy határozathozatal előtt az elnök titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Minden felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő három napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti és megküldi a tagoknak, továbbá az elnökségnek.

A felügyelő bizottság jogai és kötelességei:
A felügyelő bizottság a sportegyesület tagságának nevében és érdekében ellenőrzi a sportegyesület ügymenetét a hatályos jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlési határozatok alapján.
A felügyelő bizottság a feladataihoz tartozó ügyekben bármikor felvilágosítást kérhet az elnökségtől, a sportegyesület egyéb vezetőitől és tagjaitól. Feladata ellátása során joga van a sportegyesület irataiba betekinteni, az ügyek menetéről felvilágosítást kérni.
A felügyelő bizottság folyamatosan informálódik a közgyűlés által jóváhagyott tervek teljesítéséről, melyhez a szükséges információkat az elnökség biztosítja.
A felügyelő bizottság köteles részletesen megvizsgálni az évi elszámolásokat, a mérleget. E feladatainak végrehajtásáról és eredményeiről a közgyűlésnek jelentést tesz.
A felügyelő bizottság köteles ellenőrizni a belső információs, és pénzügyi rendet, a sportegyesület szabályzatait és azok rendelkezéseinek végrehajtását.
Ha a felügyelő bizottság jogellenességet, alapszabályba, vagy közgyűlési határozatba ütköző tényt, mulasztást, továbbá a sportegyesület érdekeibe ütköző intézkedést, visszaélést tapasztal, erről köteles az elnökséget haladéktalanul értesíteni, és a közgyűlést összehívni.

5. A sportfegyelmi bizottság
A sportegyesület fegyelmi ügyeit első fokon végző szerv a sportfegyelmi bizottság.
§ A sportfegyelmi bizottság 3 főből áll, akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, egyszerű többséggel, saját tagjai közül.
§ A sportfegyelmi bizottság elnökét a sportfegyelmi bizottság maga választja tagjai közül. Az elnöki megbízatás megszűnése esetén a bizottság 8 napon belül új elnököt választ.
§ A sportfegyelmi bizottságnak nem lehet tagja, aki a sportegyesület elnökségi tagja, aki a sportegyesület felügyelő bizottságának tagja, illetve elnökségi tagnak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b, pont).
§ A sportfegyelmi bizottság megbízatása 5 évre szól.
§ A sportfegyelmi bizottság feladata, hogy első fokon végezze a sportegyesület fegyelmi ügyeit.

A sportfegyelmi bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
§ a megbízás időtartamának lejártával,
§ a közgyűlés határozatával történő visszahívással,
§ a sportegyesületi tagsági viszony megszűnésével,
§ lemondással,
§ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével,
§ elhalálozással.
A sportfegyelmi bizottság tagjai munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.

A sportfegyelmi bizottság működési rendje
A sportfegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában nem vehet részt:
§ az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b, pont),
§ akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg,
§ akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik,
§ akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a sportfegyelmi bizottság az elnököt, vagy a tagot az eljárásból kizárja. Ha a sportfegyelmi bizottság létszáma összeférhetetlenség miatt két fő alá csökken, akkor a létszámot a bizottságnak ki kell egészítenie három főre.

Sportfegyelmi eljárás a kötelességszegéstől számított egy éven belül indítható. Sportfegyelmi eljárást a sportfegyelmi bizottság elnökénél, az ok feltűntetésével, a sportegyesület bármely tagja kezdeményezhet. Sportfegyelmi eljárást első fokon a sportfegyelmi bizottság elnöke indíthat, aki erről nyolc napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve a sportegyesületet. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt nappal korábban megkapják.
A sportfegyelmi eljárást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jeleik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat, illetve képviselőjét szabályszerűen értesítették, vagy az eljárás alá vont illetve képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A sportfegyelmi bizottság a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat. A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amelynek során a sportfegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételeket szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. A sportfegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a sportfegyelmi bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.

A sportfegyelmi bizottság első fokú határozatában:
§ ha a kötelességszegést megállapítja, büntetést szab ki,
§ az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy
§ az eljárást megszünteti.

A sportfegyelmi büntetés:
§ szóbeli figyelmeztetés,
§ írásbeli megrovás,
§ kedvezmények megvonása (csökkentése),
§ sporttevékenységtől, sportszakmai tevékenységtől való eltiltás,
§ vagy a sportegyesületből való kizárás lehet.

Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen tizenöt napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a sportfegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél. Ebben az esetben a fegyelmi ügy másodfokon a közgyűlés elé kerül.

A sportfegyelmi bizottság működésében a jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXLV. tv. a sportról, és a 34/2001. (III. 5.) kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. A másodfokú sportfegyelmi eljárás
A sportegyesület fegyelmi ügyei másodfokon a közgyűlés hatáskörébe tartoznak.

A másodfokú sportfegyelmi eljárásban és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre:
§ az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b, pont),
§ akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg,
§ akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik,
§ akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el,
§ aki az első fokú eljárásban a sportfegyelmi bizottság elnöke, tagja volt.
Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a közgyűlés az elnököt, tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részben megismétli.

A másodfokú eljárás során a közgyűlés az első fokú határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az első fokú határozatot megváltoztatja, illetve helybenhagyja.

Az eljárás alá vont a másodfokú határozat ellen annak kézbesítésétől számított öt napon belül a szakszövetség elnökségéhez, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz nyújthat be kérelmet, amely azt soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül elbírálja, határozatát írásba foglalja és az eljárás alá vont részére kézbesíti.

A sportfegyelmi bizottság működésében a jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXLV. tv. a sportról, és a 34/2001. (III. 5.) kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. A sportegyesület képviselete

1. A sportegyesület képviseltére az elnök és a főtitkár jogosultak úgy, hogy a sportegyesület előírt, előnyomott, előnyomtatott nevéhez csatolják névaláírásukat.
2. A sportegyesület képviseletére mindketten önállóan jogosultak.
3. A bankszámláról való rendelkezéshez az elnök, a főtitkár és a pénztárnok közül két fő együttes aláírása szükséges.
4. A sportegyesület bélyegzőjét a főtitkár őrzi, és az elnökkel közösen használja.

VII. A sportegyesület gazdálkodása

1. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik:
§ A sportegyesületnek induló vagyona nincs figyelemmel arra, hogy tevékenysége megkezdéséhez vagyon nem szükséges.
§ A sportegyesület tevékenységeit nyereség-, és haszonszerzés célja nélkül végzi.
§ A sportegyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, így az nem lehet elsődleges célja.
§ A sportegyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
§ A sportegyesület céljai szerinti tevékenységekből származó bevételeket és kiadásokat külön nyilvántartja.

2. A sportegyesületi vagyon forrásai:
§ tagdíjak,
§ a sportegyesületi rendezvények bevételei,
§ a sportegyesület által forgalmazott kiadványok, eszközök utáni bevételek,
§ egyéb gazdasági tevékenységek bevételei,
§ pályázaton nyert összegek,
§ támogatások,
§ adományok.

3. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal, a tagdíj megfizetésén túl, nem felelnek.
§ A sportegyesület vagyonának felhasználásáról az elnökség dönt.
§ Az elnökség a sportegyesületi vagyon felhasználásáról a közgyűlést évente tájékoztatja.
§ A sportegyesületi vagyon a sportegyesület alapszabályában lefektetett célokra és tevékenységekre fordítható.
§ A sportegyesületi vagyon, a célok és tevékenységek veszélyeztetése nélkül, felhasználható a sportegyesület működtetésére és az ügyintéző szerv indokolt költségeinek megtérítésére.

VIII. Záró rendelkezések

1. A sportegyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
2. A sportegyesület megszűnik:
§ feloszlással,
§ más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
§ feloszlatással,
§ megszűnésének megállapításával.
§ A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.
3. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXLV. tv. a sportról, a Ptk., az 1989. évi II. tv. az egyesülési jogról, és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2006. április 27.

Kövesdy Csaba sk.
elnök

Borbély László sk.
főtitkár

Csavera József sk.
jegyző