Men
 
Bajnoksg
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Link ajnl
 
ASR94
Bemutatkozs
Bemutatkozs : Az ASR Alapszablya (2006.04.27.)

Az ASR Alapszablya (2006.04.27.)

  2006.04.28. 11:25



Az Atltikai Sportegyeslet Rmai-frd Alapszablya

I. ltalnos rendelkezsek

1. A sportegyeslet teljes neve: Atltikai Sportegyeslet Rmai-frd (a tovbbiakban: sportegyeslet)
2. A sportegyeslet nevnek rvidtse: ASR
3. A sportegyeslet szkhelye:
4. A sportegyeslet mkdsi terlete: Magyarorszg
5. A sportegyeslet alaptsnak ve: 1990.
6. A sportegyeslet jogi szemly

II. A sportegyeslet clja, tevkenysge

1. A sportegyeslet clja:
 Rmai-frd, Aquincum, Csillaghegy s Bksmegyer sportletnek fejlesztse,
 az egszsges letmd npszerstse,
 ifjsgnevels a sport eszkzeivel,
 utnptlskpzs,
 a sportegyeslet keretben sporttevkenysget folytat sportolk szmra a biztonsgos sporttevkenysg folytatshoz szksges felttelek biztostsa,
 az eredmnyes sporttevkenysghez szksges felkszlsi, illetve versenyzsi lehetsgek biztostsa.

2. A sportegyeslet tevkenysge:
 sportrendezvnyek, trk, tborozsok szervezse, egyttmkdve az nkormnyza-tokkal, sport- s egszsgvdelmi szervezetekkel, egyhzakkal,
 helyi fiatalok toborzsa a sportegyesletbe,
 a rgin kvli fiatalok bevonsa a sportegyeslet ltal szervezett programokba,
 a sportegyesletben klnbz korcsoportok fellltsa, hogy az ifjsgnevels s az utnptlskpzs magas sznvonalon folyhasson,
 a sportegyeslet keretben sporttevkenysget folytat sportolk szmra rendszeres sportolsi, felkszlsi lehetsg biztostsa, illetve sportversenyek szervezse, lebonyoltsa,
 elismer dj odatlse a tagok kztt.
 A sportegyeslet szolgltatsaiban a sportegyesletnek nem tagjai is rszeslhetnek.
 A sportegyeslet tevkenysgeit nyeresg-, s haszonszerzs clja nlkl vgzi.

III. A sportegyeslet tagsga

A sportegyesletnek rendes tagja lehet minden magyar llampolgr, aki rszt vesz a sportegyeslet munkjban, valamint az alapszablyban foglaltakat elfogadja.
Tiszteletbeli, illetve prtol tagknt jogi szemly is rszt vehet a sportegyeslet mkdsben.

1. A sportegyeslet tagja lehet rendes, prtol, vagy tiszteletbeli tag.

2. A rendes tagsg
A sportegyeslet rendes tagja lehet minden olyan magyar llampolgr, aki felvtelt kri a sportegyesletbe, annak alapszablyt elfogadja, alrja s vllalja a rendes tagsggal jr ktelezettsgeket s a tagdj megfizetst.
A rendes tag vlaszt s vlaszthat. Jogosult a sportegyeslet kzgylsn szemlyesen rszt venni, s vlemnyt nyilvntani, javaslatokat, indtvnyokat tenni. A sportegyeslet szolgltatsai s kedvezmnyei megilletik, a sportegyeslet rendezvnyein rszt vehet. A rendes tagsgrl az elnksg dnt.

3. A prtol tagsg
A sportegyeslet prtol tagja lehet minden olyan termszetes s jogi szemly, aki tevkenysgvel, vagy tmogatsval segti a sportegyeslet cljait megvalstani. A prtol tagsgrl az elnksg dnt.

4. A tiszteletbeli tagsg
A sportegyeslet tiszteletbeli tagja lesz az a szemly, akit a sportegyeslet elnksge, elterjeszts alapjn, erre rdemesnek tart.


5. A tagsg keletkezse
Tagsgi viszony keletkezhet:
1. sportegyeslet alaptsval,
2. belpssel,
3. tiszteletbeli cm adomnyozsval,
4. prtoli tevkenysggel.

 A sportegyesletbe val belps nkntes.
 A rendes tagokat, a belpsi nyilatkozat kitltse utn, az elnksg veszi fel, egyszer sztbbsggel (szavazategyenlsg esetn az elnk dnt) hozott hatrozat alapjn.
 A prtol s tiszteletbeli tagok felvtelrl az elnksg dnt, egyszer sztbbsggel (szavazategyenlsg esetn az elnk dnt).
 A sportegyeslet tagjai ktelesek megfizetni a sportegyeslet ltal meghatrozott tagdjat.

6. A tagsg megsznse
A tagsgi viszony megsznik:
 kilpssel,
 sportfegyelmi eljrssal sorn trtn kizrssal,
 elhallozssal,
 tiszteletbeli cm visszavonsval.
A rendes vagy tiszteletbeli tag a sportegyesletbl brmikor kilphet, ha azt rsban kzli az elnksggel, s leadja igazolvnyt.

Kizrhat az a tag:
Akit a sportegyeslet sportfegyelmi bizottsga (els fokon), illetve msodfok fegyelmi eljrs sorn a kzgyls, fegyelmi bntetsknt, a sportegyesletbl kizr.
A sportegyesletbl sportfegyelmi eljrs sorn kizrhat az a tag:
 aki az alapszably elrst slyosan megsrti, s a sportegyeslet cljait veszlyezteti,
 aki slyosan vt a trvnyek ellen, s polgri bntet eljrs folyik ellene,
 akinek 3 hnapi tagdjhtralka van.
A tiszteletbeli tagsgi cm visszavonhat, ha az elnksg a kzgyls el terjesztette elfogadsra.
Kizrt taggal egy naptri vnyi idtartamig nem lehet jabb tagsgi viszonyt ltesteni.


IV. A tagok jogai s ktelezettsgei

1. Valamennyi tag joga:
 Rszt vehet a sportegyeslet tevkenysgben, az alapszably clkitzseinek megvalstsban, vlemnyt, javaslatait szban, vagy rsban kzlheti, s arra vlaszt kell, hogy kapjon. Ha llspontja kisebbsgben marad, joga van vlemnynek fenntartsra s klnvlemnyknt val megjelentsre.
 Ignybe veheti a sportegyeslet szolgltatsait, eszkzeit.
A rendes tag joga:
 Vlaszt s vlaszthat a sportegyeslet szerveibe.
A tiszteletbeli s prtol tag joga:
 Tancskozsi joggal rendelkezik, de tisztsgre nem vlaszthat s nem rendelkezik szavazati joggal.

2. Valamennyi tag ktelessge:
Az alapszably betartsa s a sportegyeslet cljainak elrsre trekedni.
A rendes tag kteles:
 Tagtrsaival egyttmkdni.
 A sportegyeslet ltal meghatrozott tagdjat befizetni.
 Ha tisztsgre vlasztottk, azt lelkiismeretesen elltni.

V. A sportegyeslet szervei

A sportegyeslet demokratikusan mkd nkormnyzat.
1. A kzgyls
A sportegyeslet legfbb szerve a kzgyls:
 A kzgyls a tagok sszessgbl (rendes, tiszteletbeli, prtol) ll.
 A kzgyls hatrozatkpes, ha a rendes tagok ltszmnak tbb mint fele jelen van.
 Ha a kzgyls hatrozatkptelen volt, akkor a kzgylst 30 napon bell jra ssze kell hvni. A megismtelt kzgyls - tekintet nlkl a megjelentek szmra - minden esetben hatrozatkpes, ha errl figyelmeztets szerepel a kzgyls meghvjban.
 A kzgylst szksg szerint, de legalbb vente egyszer ssze kell hvni.
 A kzgylst az elnksg hvja ssze. A tagokat a kzgyls eltt 15 nappal, a napirendek megjellsvel kell sszehvni.
 A kzgylst akkor is ssze kell hvni, ha a felgyel bizottsg, vagy a tagok egyharmada ok s cl megjellsvel rsban kezdemnyezi, vagy ha a brsg elrendeli.
 A kzgylsen levezet elnkt s jegyzknyvvezett kell vlasztani, egyszer sztbbsggel (szavazategyenlsg esetn az elnk dnt).
 A kzgylsen elhangzottakat jegyzknyvben kell rgzteni. A jegyzknyvet alrja a jegyzknyvvezet, a levezet elnk s egy tag, mint hitelestk.
 A kzgyls hatrozatait ltalban egyszer sztbbsggel, nylt szavazssal hozza, szavazategyenlsg esetn az elnk dnt. Szemlyi krdsekben csak titkos szavazssal lehet dnteni.
 Az alapszably megllaptshoz, mdostshoz, a sportegyeslet ms trsadalmi szervezetekkel val egyeslshez, a sportegyeslet feloszlsnak kimondshoz, s a sportegyeslet tagjnak kizrshoz a rendes tagok sszessge ktharmadnak szavazata szksges. (A felsoroltakon kvli krdsekben a jelenlvk egyszer sztbbsge szksges.)

A kzgyls kizrlagos hatskrbe tartozik:
 az alapszably megllaptsa s mdostsa,
 a sportegyeslet gyintz szervnek megvlasztsa, vagy visszahvsa,
 az elnksg vi beszmoljnak elfogadsa,
 a sportegyeslet kltsgvetsnek elfogadsa,
 a sportegyeslet ms trsadalmi szervezetekkel val egyeslsnek kimondsa, a sportegyeslet feloszlsnak kimondsa, s ebben az esetben a sportegyeslet vagyonrl val dnts,
 sportfegyelmi gyekben a msodfok fegyelmi eljrs lefolytatsa
 egyb el terjesztett krdsek,
 dnts mindazokban az gyekben melyeket az alapszably s a mkdsi szablyzat a kizrlagos hatskrbe utal.

2. Az elnksg
A sportegyeslet gyintz szerve az elnksg.
 Az elnksg 5 fbl ll:
 elnk
 ftitkr
 jegyz
 s kt elnksgi tag,
akiket a kzgyls vlaszt titkos szavazssal, egyszer tbbsggel, sajt tagjai kzl.
 Az elnksgnek nem lehet tagja, aki sportegyesletnl elnksgi tag, illetve sportvllalkozsnl vezet tisztsgvisel volt az annak megsznst megelz hrom vben, feltve, hogy a sportszervezetet felszmoltk.
 Az elnksg megbzatsa 4 vre szl.
 Az elnksg feladata, hogy kt kzgyls kztt intzze a sportegyeslet mindazon gyeit, melyeket az alapszably nem utal a kzgyls kizrlagos hatskrbe.
 Az elnksg negyedvente lsezik, lseit az elnk s titkr hvja ssze, az ls eltt 5 nappal, melyben meg kell jellni a napirendi pontokat. Az elnksg hatrozatkpes, ha az elnksgi tagok tbb mint fele jelen van.
 Az elnksgi ls els napirendi pontjaknt jegyzknyvvezett s levezet elnkt kell vlasztani. A jegyzknyvet a jegyzknyvvezet s a levezet elnk rja al, mint hitelestk.
 Az elnksg lsei nyilvnosak, csak slyos okbl s a kzrdek vdelmbl lehet zrt lst tartani. Szksg esetn rendkvli elnksgi lst kell tartani, ha az elnksgi tagok egyharmada azt rsban kri az elnktl. A rendkvli elnksgi lsrl minden elnksgi tagot rtesteni kell, legalbb az ls napjt 3 nappal megelzen.

Az elnksg tagjainak elnksgi (tisztsgviseli) megbzatsa megsznik:
 a megbzs idtartamnak lejrtval,
 a kzgyls hatrozatval trtn visszahvssal,
 a sportegyesleti tagsgi viszony megsznsvel,
 lemondssal,
 trvnyben szablyozott kizr ok bekvetkezsvel,
 elhallozssal.
Az elnksg tagjai munkjukat anyagi ellenszolgltats nlkl vgzik.

Az elnksg hatskre s feladatai:
 a sportegyesleti tevkenysg irnytsa,
 a sportegyeslet szervezeti s mkdsi szablyzatnak kidolgozsa,
 a sportegyeslet iratkezelsi szablyzatnak kidolgozsa,
 az ves kltsgvets s programok kidolgozsa,
 az ves tagdj megllaptsa,
 a sporttevkenysg irnytsa s koordinlsa,
 az egyes korcsoportok felgyelete,
 a sportegyesletet terhel ktelezettsgek s jogok vllalsrl val dnts,
 dnts a kzgyls kizrlagos hatskrbe nem utalt krdsekben.

3. A pnztrnok
 A pnztrnok az egyeslet pnzgyi tevkenysgnek elltja s irnytja.
 A pnztrnokot az elnksg javaslatra a kzgyls vlasztja 4 ves megbizatssal.

A pnztrnok megbzatsa megsznik:
 a megbzs idtartamnak lejrtval,
 a kzgyls hatrozatval trtn visszahvssal,
 a sportegyesleti tagsgi viszony megsznsvel,
 lemondssal,
 trvnyben szablyozott kizr ok bekvetkezsvel,
 elhallozssal.
A pnztrnok munkjt anyagi ellenszolgltats nlkl vgzi.

A pnztrnok hatskre s feladatai:
 kteles elltni a Pnzkezelsi Szablyzatban meghatrozott pnztrosi feladatokat,
 kteles a pnzforgalmi, pnztri nyilvntartsokat naprakszen vezetni,
 kteles a kzipnztr biztonsgos elhelyezsrl gondoskodni, a kszpnz befizetseket s kifizetseket a mindenkor hatlyos trvnyi rendelkezseknek megfelelen elvgezni, s nyilvntartani,
 kteles a knyvelvel, az egyeslet elnkvel folyamatosan kapcsolatot tartani,
 kteles az egyeslet pnzgyi helyzetrl havonta beszmolni az elnksgnek.

4. A felgyel bizottsg
A sportegyeslet gazdlkodst s gymenett ellenrz szerv a felgyel bizottsg.
 A felgyel bizottsg 3 fbl ll, akiket a kzgyls vlaszt titkos szavazssal, egyszer tbbsggel, sajt tagjai kzl.
 A felgyel bizottsg elnkt a felgyel bizottsg maga vlasztja tagjai kzl. Az elnki megbzats megsznse esetn a bizottsg 8 napon bell j elnkt vlaszt.
 A felgyel bizottsgnak nem lehet tagja, aki a sportegyeslet elnksgi tagja, aki a sportegyeslet sportfegyelmi bizottsgnak tagja, illetve elnksgi tagnak kzeli hozztartozja (Ptk. 685. b, pont).
 A felgyel bizottsg megbzatsa 5 vre szl.
 A felgyel bizottsg feladata, hogy ellenrizze a sportegyeslet gazdlkodst s gymenett.

A felgyel bizottsg tagjainak megbzatsa megsznik:
 a megbzs idtartamnak lejrtval,
 a kzgyls hatrozatval trtn visszahvssal,
 a sportegyesleti tagsgi viszony megsznsvel,
 lemondssal,
 trvnyben szablyozott kizr ok bekvetkezsvel,
 elhallozssal.
A felgyel bizottsg tagjai munkjukat anyagi ellenszolgltats nlkl vgzik.

A felgyel bizottsg mkdse:
Ha a felgyel bizottsgi tagok szma kt f al cskken, gy a bizottsg kteles az elnksg egyidej tjkoztatsa mellett a kzgyls sszehvst kezdemnyezni.
A felgyel bizottsg elnke s tagjai lland meghvottknt, szavazati jog nlkl rszt vehetnek az elnksg lsein.
A felgyel bizottsg elnke kteles sszehvni a felgyel bizottsgot az elnksgi lsek utn, annak jegyzknyve berkezst kvet 15 napon bell, tovbb a sportegyeslet vi rendes kzgylst megelz 30 napon bell. A felgyel bizottsg a felsoroltakon tl szksg szerint tartja lseit.
A felgyel bizottsgot az elnk hvja ssze, a napirendi pontok megjellsvel. A tagoknak a meghvst az ls eltt legalbb 8 nappal megkldi.
A felgyel bizottsg lsn a tagokon kvl trgyalsi joggal rszt vesznek a szakrtk s mindazok, akiknek jelenlte a napirendhez szksges. A felgyel bizottsg hatrozatkpes, ha legalbb kt tag jelen van. A felgyel bizottsg hatrozatait egyszer sztbbsggel, nylt szavazssal hozza. Ha brmely tag kri, gy hatrozathozatal eltt az elnk titkos szavazst rendelhet el. Szavazategyenlsg esetn az elnk szavazata dnt.
Minden felgyel bizottsgi lsrl jegyzknyvet kell kszteni. A jegyzknyvet az lst kvet hrom napon bell kell elkszteni. A jegyzknyvet az elnk hitelesti s megkldi a tagoknak, tovbb az elnksgnek.

A felgyel bizottsg jogai s ktelessgei:
A felgyel bizottsg a sportegyeslet tagsgnak nevben s rdekben ellenrzi a sportegyeslet gymenett a hatlyos jogszablyok, az alapszably s a kzgylsi hatrozatok alapjn.
A felgyel bizottsg a feladataihoz tartoz gyekben brmikor felvilgostst krhet az elnksgtl, a sportegyeslet egyb vezetitl s tagjaitl. Feladata elltsa sorn joga van a sportegyeslet irataiba betekinteni, az gyek menetrl felvilgostst krni.
A felgyel bizottsg folyamatosan informldik a kzgyls ltal jvhagyott tervek teljestsrl, melyhez a szksges informcikat az elnksg biztostja.
A felgyel bizottsg kteles rszletesen megvizsglni az vi elszmolsokat, a mrleget. E feladatainak vgrehajtsrl s eredmnyeirl a kzgylsnek jelentst tesz.
A felgyel bizottsg kteles ellenrizni a bels informcis, s pnzgyi rendet, a sportegyeslet szablyzatait s azok rendelkezseinek vgrehajtst.
Ha a felgyel bizottsg jogellenessget, alapszablyba, vagy kzgylsi hatrozatba tkz tnyt, mulasztst, tovbb a sportegyeslet rdekeibe tkz intzkedst, visszalst tapasztal, errl kteles az elnksget haladktalanul rtesteni, s a kzgylst sszehvni.

5. A sportfegyelmi bizottsg
A sportegyeslet fegyelmi gyeit els fokon vgz szerv a sportfegyelmi bizottsg.
 A sportfegyelmi bizottsg 3 fbl ll, akiket a kzgyls vlaszt titkos szavazssal, egyszer tbbsggel, sajt tagjai kzl.
 A sportfegyelmi bizottsg elnkt a sportfegyelmi bizottsg maga vlasztja tagjai kzl. Az elnki megbzats megsznse esetn a bizottsg 8 napon bell j elnkt vlaszt.
 A sportfegyelmi bizottsgnak nem lehet tagja, aki a sportegyeslet elnksgi tagja, aki a sportegyeslet felgyel bizottsgnak tagja, illetve elnksgi tagnak kzeli hozztartozja (Ptk. 685. b, pont).
 A sportfegyelmi bizottsg megbzatsa 5 vre szl.
 A sportfegyelmi bizottsg feladata, hogy els fokon vgezze a sportegyeslet fegyelmi gyeit.

A sportfegyelmi bizottsg tagjainak megbzatsa megsznik:
 a megbzs idtartamnak lejrtval,
 a kzgyls hatrozatval trtn visszahvssal,
 a sportegyesleti tagsgi viszony megsznsvel,
 lemondssal,
 trvnyben szablyozott kizr ok bekvetkezsvel,
 elhallozssal.
A sportfegyelmi bizottsg tagjai munkjukat anyagi ellenszolgltats nlkl vgzik.

A sportfegyelmi bizottsg mkdsi rendje
A sportfegyelmi bizottsg eljrsban s dntshozatalban nem vehet rszt:
 az eljrs al vont sportol, sportszakember kzeli hozztartozja (Ptk. 685. b, pont),
 akit az eljrs sorn tanknt vagy szakrtknt hallgattak meg,
 akinek a sportfegyelmi bntets megllaptshoz vagy annak elmaradshoz rdeke fzdik,
 akitl egybknt az gy elfogulatlan elbrlsa nem vrhat el.
Az sszefrhetetlensg megllaptsa esetn a sportfegyelmi bizottsg az elnkt, vagy a tagot az eljrsbl kizrja. Ha a sportfegyelmi bizottsg ltszma sszefrhetetlensg miatt kt f al cskken, akkor a ltszmot a bizottsgnak ki kell egsztenie hrom fre.

Sportfegyelmi eljrs a ktelessgszegstl szmtott egy ven bell indthat. Sportfegyelmi eljrst a sportfegyelmi bizottsg elnknl, az ok feltntetsvel, a sportegyeslet brmely tagja kezdemnyezhet. Sportfegyelmi eljrst els fokon a sportfegyelmi bizottsg elnke indthat, aki errl nyolc napon bell rsban rtesti az eljrs al vont szemlyt, illetve a sportegyesletet. A trgyalst gy kell kitzni, hogy arrl a felek az rtestst a trgyals eltt legalbb t nappal korbban megkapjk.
A sportfegyelmi eljrst legksbb az eljrs megindtsrl szl rtests kzhezvteltl szmtott tizent napon bell meg kell tartani. Ha valamelyik fl vagy kpviselje a trgyalson nem jeleik meg, trgyalst tartani s az gyet rdemben elbrlni csak akkor lehet, ha az eljrs al vontat, illetve kpviseljt szablyszeren rtestettk, vagy az eljrs al vont illetve kpviselje rsban bejelentette, hogy a trgyalson nem kvn rszt venni. A sportfegyelmi bizottsg a trgyals megnyitst kveten kzli az eljrs al vonttal a ktelezettsgszegs elkvetsvel kapcsolatos megllaptsokat s azok bizonytkait. Az eljrs al vont az gy iratait megtekintheti, az elhangzottakra szrevtelt tehet, s tovbbi bizonytst javasolhat. A trgyalson a tnylls tisztzsa rdekben bizonytst kell lefolytatni, amelynek sorn a sportfegyelmi bizottsg tant, szakrtt hallgat meg, valamint trgyi bizonytkknt iratokat, fnykp-, hang- s filmfelvteleket szerezhet be, tovbb szemlt tarthat. A sportfegyelmi trgyalsrl jegyzknyvet kell felvenni. A sportfegyelmi bizottsg elnke az eljrs befejezstl szmtott nyolc napon bell kteles a sportfegyelmi bizottsg hatrozatt rsba foglalni, s az eljrs al vonttal kzbests tjn kzlni.

A sportfegyelmi bizottsg els fok hatrozatban:
 ha a ktelessgszegst megllaptja, bntetst szab ki,
 az eljrs al vont szemlyt felmenti, vagy
 az eljrst megsznteti.

A sportfegyelmi bntets:
 szbeli figyelmeztets,
 rsbeli megrovs,
 kedvezmnyek megvonsa (cskkentse),
 sporttevkenysgtl, sportszakmai tevkenysgtl val eltilts,
 vagy a sportegyesletbl val kizrs lehet.

Az els fok sportfegyelmi hatrozat ellen tizent napon bell jogorvoslati krelem terjeszthet el a sportfegyelmi hatrozatot hoz bizottsg elnknl. Ebben az esetben a fegyelmi gy msodfokon a kzgyls el kerl.

A sportfegyelmi bizottsg mkdsben a jelen okiratban nem szablyozott krdsekben a 2000. vi CXLV. tv. a sportrl, s a 34/2001. (III. 5.) kormnyrendelet rendelkezseit kell alkalmazni.

6. A msodfok sportfegyelmi eljrs
A sportegyeslet fegyelmi gyei msodfokon a kzgyls hatskrbe tartoznak.

A msodfok sportfegyelmi eljrsban s dntshozatalban elnkknt, tagknt nem vehet rszt, illetve jegyzknyvvezetknt nem mkdhet kzre:
 az eljrs al vont sportol, sportszakember kzeli hozztartozja (Ptk. 685. b, pont),
 akit az eljrs sorn tanknt vagy szakrtknt hallgattak meg,
 akinek a sportfegyelmi bntets megllaptshoz vagy annak elmaradshoz rdeke fzdik,
 akitl egybknt az gy elfogulatlan elbrlsa nem vrhat el,
 aki az els fok eljrsban a sportfegyelmi bizottsg elnke, tagja volt.
Az elnk, a tag, illetve a jegyzknyvvezet az sszefrhetetlensget kteles bejelenteni, s tevkenysgt az eljrsban egyidejleg megszntetni. Az sszefrhetetlensg megllaptsa esetn a kzgyls az elnkt, tagot, illetve a jegyzknyvvezett az eljrsbl kizrja, s az eljrst az elnk, a tag, illetve a jegyzknyvvezet tevkenysgvel rintett rszben megismtli.

A msodfok eljrs sorn a kzgyls az els fok hatrozatot megsemmisti, s az els fokon eljrt sportfegyelmi bizottsgot j eljrsra utastja, vagy az els fok hatrozatot megvltoztatja, illetve helybenhagyja.

Az eljrs al vont a msodfok hatrozat ellen annak kzbeststl szmtott t napon bell a szakszvetsg elnksghez, illetve a szakszvetsg kzgylse ltal vlasztott rendkvli fegyelmi bizottsghoz nyjthat be krelmet, amely azt soron kvl, de legksbb nyolc napon bell elbrlja, hatrozatt rsba foglalja s az eljrs al vont rszre kzbesti.

A sportfegyelmi bizottsg mkdsben a jelen okiratban nem szablyozott krdsekben a 2000. vi CXLV. tv. a sportrl, s a 34/2001. (III. 5.) kormnyrendelet rendelkezseit kell alkalmazni.

VI. A sportegyeslet kpviselete

1. A sportegyeslet kpviseltre az elnk s a ftitkr jogosultak gy, hogy a sportegyeslet elrt, elnyomott, elnyomtatott nevhez csatoljk nvalrsukat.
2. A sportegyeslet kpviseletre mindketten nllan jogosultak.
3. A bankszmlrl val rendelkezshez az elnk, a ftitkr s a pnztrnok kzl kt f egyttes alrsa szksges.
4. A sportegyeslet blyegzjt a ftitkr rzi, s az elnkkel kzsen hasznlja.


VII. A sportegyeslet gazdlkodsa

1. A sportegyeslet ves kltsgvets alapjn gazdlkodik:
 A sportegyesletnek indul vagyona nincs figyelemmel arra, hogy tevkenysge megkezdshez vagyon nem szksges.
 A sportegyeslet tevkenysgeit nyeresg-, s haszonszerzs clja nlkl vgzi.
 A sportegyeslet gazdasgi, vllalkozsi tevkenysget csak cljainak megvalstsa rdekben, azokat nem veszlyeztetve folytathat, gy az nem lehet elsdleges clja.
 A sportegyeslet gazdlkodsa sorn elrt eredmnyt nem osztja fel, azt kizrlag az alapszablyban meghatrozott tevkenysgre fordtja.
 A sportegyeslet cljai szerinti tevkenysgekbl szrmaz bevteleket s kiadsokat kln nyilvntartja.

2. A sportegyesleti vagyon forrsai:
 tagdjak,
 a sportegyesleti rendezvnyek bevtelei,
 a sportegyeslet ltal forgalmazott kiadvnyok, eszkzk utni bevtelek,
 egyb gazdasgi tevkenysgek bevtelei,
 plyzaton nyert sszegek,
 tmogatsok,
 adomnyok.

3. A sportegyeslet tartozsairt sajt vagyonval felel. A tagok sajt vagyonukkal, a tagdj megfizetsn tl, nem felelnek.
 A sportegyeslet vagyonnak felhasznlsrl az elnksg dnt.
 Az elnksg a sportegyesleti vagyon felhasznlsrl a kzgylst vente tjkoztatja.
 A sportegyesleti vagyon a sportegyeslet alapszablyban lefektetett clokra s tevkenysgekre fordthat.
 A sportegyesleti vagyon, a clok s tevkenysgek veszlyeztetse nlkl, felhasznlhat a sportegyeslet mkdtetsre s az gyintz szerv indokolt kltsgeinek megtrtsre.

VIII. Zr rendelkezsek

1. A sportegyeslet a brsgi nyilvntartsba vtellel jn ltre.
2. A sportegyeslet megsznik:
 feloszlssal,
 ms trsadalmi szervezettel val egyeslssel,
 feloszlatssal,
 megsznsnek megllaptsval.
 A sportegyesletre - a vgelszmolsra vonatkoz rendelkezsek kivtelvel - a csdeljrsrl, a felszmolsi eljrsrl s a vgelszmolsrl szl 1991. vi IL. trvny szablyait kell alkalmazni.
3. A sportegyeslet kzvetlen politikai tevkenysget nem folytat, szervezete prtoktl fggetlen s azoknak anyagi tmogatst nem nyjt.
4. A jelen okiratban nem szablyozott krdsekben a 2000. vi CXLV. tv. a sportrl, a Ptk., az 1989. vi II. tv. az egyeslsi jogrl, s a hatlyos jogszablyok rendelkezseit kell alkalmazni.

Budapest, 2006. prilis 27.


Kvesdy Csaba sk.
elnk

Borbly Lszl sk.
ftitkr

Csavera Jzsef sk.
jegyz

 
Kapusok
 
Vdk
 
Kzpplysok
 
Tmadk
 
Klcsnben / Tvol
 
Csapatvezets
 
Jtkos-edz archvum
 
Mezek, felszerelsek
 
Bellts kezdlapnak
E-mail klds
Szmll
Induls: 2006-02-08
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!